ezt az aranyos pénztárcát és a bájos madárkát tőle kaptam.
Foltmoly elkápráztatott, gyönyörűen varr,
a tűzött neszesszer élőben sokkal szebb, nagyon szeretem!
Zsuzsától érkezett ez a csodaszép csomag. Nagy csodálója vagyok régóta a hímzéseinek, és most végre nekem is van Főkolompos hímzett táskám, díszem és könyvjelzőm is, mert az sk. képeslapot én annak fogom használni.![]() |
| Ezen a csodás tavaszi textilen felfedeztem ám a madáretetős mintát!:)))) Csilla! Köszönöm. köszönöm, köszönöm!!! |
![]() |
| Ezt a sok mindent kaptam, ...és még nincs vége...!!! :)))) |
![]() |
| Áginak készült |
![]() |
| Tecának |
![]() |
| Ez pedig egy kedves barátnőmé lett! |
Az esztendő utolsó napján mindenekelőtt a hálaadás és a köszönet fogalmazódik meg szívünkben Isten iránt, majd a bocsánatkérés hibáink miatt. Tőle kaptuk az elmúlt esztendőt, s az Ő színe előtt áll most minden tettünk és mulasztásunk. Felelősek vagyunk önmagunkért és időnkért. Mire használtuk fel ezt az évet? Közeledtünk Isten felé? Segítettük-e embertársainkat? Növekedtünk-e lélekben? Ismét elmúlt 365 nap. Benne volt-e minden napomban az Isten? Vele éltem-e? Hozzá kötöttem-e az életem? Az ő útjain jártam-e? Az esztendő vége a földi élet végességére figyelmeztet bennünket. Új évet lehet kezdeni. Lehet új elhatározásokat is tenni, új lehetőséget kapunk Istentől. De még egy új életet egyikünk sem kezdhet. A földi élet után senki számára nem következhet még egy földi élet, hanem csak az örök élet. Ha Istennel élünk, vele fogunk feltámadni és örökké élni.
© Horváth István Sándor atya