Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Az esztendő utolsó napján mindenekelőtt a hálaadás és a köszönet fogalmazódik meg szívünkben Isten iránt, majd a bocsánatkérés hibáink miatt. Tőle kaptuk az elmúlt esztendőt, s az Ő színe előtt áll most minden tettünk és mulasztásunk. Felelősek vagyunk önmagunkért és időnkért. Mire használtuk fel ezt az évet? Közeledtünk Isten felé? Segítettük-e embertársainkat? Növekedtünk-e lélekben? Ismét elmúlt 365 nap. Benne volt-e minden napomban az Isten? Vele éltem-e? Hozzá kötöttem-e az életem? Az ő útjain jártam-e? Az esztendő vége a földi élet végességére figyelmeztet bennünket. Új évet lehet kezdeni. Lehet új elhatározásokat is tenni, új lehetőséget kapunk Istentől. De még egy új életet egyikünk sem kezdhet. A földi élet után senki számára nem következhet még egy földi élet, hanem csak az örök élet. Ha Istennel élünk, vele fogunk feltámadni és örökké élni.
© Horváth István Sándor atya
3 megjegyzés:
Békés, boldog Karácsonyi Ünnepeket kívánok, Neked és családodnak.
De jó!!! Úgy izgultam, hogy megérkezik-e időben!!! Most költöztünk, és kicsit... lassan készültem el vele. :)
Réka
Nem csodálom, hogy lassan készült el, nem kis munka lehetett! :)
Lefogom fotózni hamarosan és felteszem, de addig is tudatom, hogy nagyon-nagyon tetszenek!!!!
Írtam e-mailt!
Györgyi
Megjegyzés küldése